Digitális Románia-térképpel bővült egyebek mellett az Adatbank.ro. Több mint 300 romániai település utcaneveire, valamint házszámaira lehet rátalálni az Utcakeresővel – www.utcakereso.ro. A térképet folyamatosan frissítik, a közeljövőben Kolozs, Szilágy, Arad, Szatmár, Kovászna, valamint Bihar megye összes települése térképét is feltöltik. Az Utcakeresőben a települések román és magyar neve is szerepel. Az eligazodást egy beépített helységnévkereső is segíti, amely a Szabó M. Attila által összeállított, Erdélyi és moldvai helységnévtár digitalizált változatában keres. A multimédiatár térképtárában 28 erdélyi város térképét lehet továbbá megtalálni, de megtekinthető az észak-erdélyi autópálya nyomvonalának részletes térképe, Erdély nemzetiségi térképe is. Szintén az Adatbankban található a 150 legnagyobb magyar lélekszámmal bíró település adatlapja (https://150. adatbank.ro). A 150 településkartoték többek között ismerteti az egyes települések helységnévváltozásait, népszámlálási adatait, felekezeti és etnikai statisztikáját, 2004-es választási adatsorait, valamint a kapcsolódó közoktatási és politikai kataszteradatokat. Az Erdélyi Magyar Adatbank a Jakabffy Elemér Alapítvány és a Transindex internetes portál közös digitalizálási projektje, amely lényegében egy Erdélyre összpontosító, természettudományi alapkönyvtárat is tartalmazó széles multimédiatár. /Bálint B. Eszter: Internetes utcakereső indult. = Krónika (Kolozsvár), máj. 11./
2008. január 14.
Január 11-e óta a világhálón elérhető a kolozsvári Kriza János Néprajzi Társaság (KJNT) gyűjtőmunkája nyomán született, több mint 15 ezer fényképet tartalmazó fotótár – az 1910-től napjainkig készült felvételek népi hagyományokat örökítenek meg. A Transindex portfólió jóvoltából az online fotóarchívum megtalálható az Erdélyi Magyar Adatbankon (www.adatbank.ro) és a www.kjnt.ro honlapon. /Ördög I. Béla: Világhálón a Kriza János Néprajzi Társaság fotóarchívuma. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 14./
2009. november 24.
Húsz év telt el a romániai rendszerváltás óta, de még mindig nézeteltérések vannak a történetével kapcsolatban. A román kommunista hatalom bukása volt az egyetlen Kelet-Európában amely erőszakos úton, forradalom és sok emberáldozat árán jöhetett létre. Teljes története még ma sem ismert, fejtette ki Stefano Bottoni olasz származású fiatal történész a hét végén Kolozsváron, az Adatbank Café első ízben megtartott konferenciáján. Semmilyen bizonyítható magyarázat nincs arra, hogy miért is halt meg a forradalom után is több mint ezer román állampolgár. De a sokat vitatott „terroristák” kilétéről sem tudunk semmit, mondta Bottoni. „Egyes történészek véleménye szerint 1989-ben Romániában valóban forradalom zajlott le, azonban a forradalom vívmányai hamar elsikkadtak és más fordulatot vettek. Mások azonban egyszerű államcsínyként értelmezik a húsz évvel ezelőtti folyamatot, amely a kommunista hatalomátmentést szolgálta. A történészek feladata tisztázni ezeket a kérdéseket” – hangsúlyozta Stefano Bottoni. Az Erdélyi Magyar Adatbank első ízben megrendezett konferenciája az Amerikai Egyesült Államokban rendkívül befolyásosnak számító ted.com honlap mintájára egy olyan on-line konferencia kíván lenni, ahol erdélyi magyar és román értelmiségiek oszthatják meg víziójukat, véleményüket fontos és időszerű témákról. A két nap leforgása alatt több erdélyi magyar író és különböző tudományos szakterületek kutatói osztották meg egymással legfrissebb kutatási eredményeiket. Az Adatbank Café készülő honlapjára fel fognak kerülni az előadások kétnyelvű szövegei. /Sipos M. Zoltán: Rendszerváltási dilemmák: forradalom? államcsíny? = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 24./
